A dréncső (szivárgócső) szerepe a ház körül

Az épület körüli nedvesedés ritkán a falban kezdődik. A talajba beszivárgó csapadék lefelé és oldalirányban is mozog, és ha az alapozás mellett megreked, előbb vagy utóbb megtalálja a szigetelés gyenge pontjait. A szivárgórendszer feladata az, hogy ezt a nedvességet még a falazat elérése előtt összegyűjtse és elvezesse. Ennek a rendszernek a legismertebb eleme a dréncső.

Mi az a dréncső, és mit csinál a talajban?

A dréncső a ház alapja mellé fektetett, vízelvezetésre kialakított műanyag cső. A palástján apró rések futnak, ezeken keresztül lép be a talajban szivárgó víz, a belső térben pedig már összefüggő áramlás halad a befogadó felé. Egy dolgot érdemes tisztázni az elején. A szivárgó a lefelé mozgó, beszivárgó nedvesség kezelésére készül.

Perforált vagy bordázott: hogyan épül fel a szivárgó?

A hazai kínálatban két nagy termékcsalád jelenik meg egymás mellett, és a köztük lévő eltérés a beépítést is befolyásolja.

PVC dréncső és PE duplafalú változat

A sárga színű, kívül-belül hullámos PVC kivitel körkörösen perforált, és jellemzően a DIN 4262 szerint gyártják. Könnyű, jól vágható, a bordázata pedig kellő merevség mellett is hajlékonyan tartja. A másik család kívül bordás, belül sima falú duplafalú megoldás, ahol a rések a bordák közötti védett horonyban ülnek. A sima belső felület a gyártói leírások szerint kedvezőbb vízáramlást ad.

Az anyag a beépítési mélységet is meghatározza. Egyes forgalmazói adatlapok szerint a szimplafalú PVC drén nagyjából 1-1,5 méter mélyre kerülhet, a duplafalú polietilén kivitel ennél lényegesen mélyebbre. Fontos, hogy szabadtéri tároláskor takard le az árut.

Draincső, drén vagy szivárgócső: ugyanaz?

A gyakorlatban ugyanarra a termékkörre több elnevezés is él egymás mellett. Az angolos írásmód a drain szóból ered, a drén és a szivárgócső pedig a magyar szakmai nyelv része. Kereséskor mindegyik alak ugyanoda vezet, a műszaki tartalomban nincs különbség.

Átmérők a gyakorlatban: 50-es, 80-as és 100-as dréncsövek

A kereskedelmi választék jellemzően DN 50-től DN 200-ig terjed. A kisebb átmérők inkább kerti vízelvezetéshez, szikkasztáshoz vagy szivárogtató öntözéshez kerülnek. Épület körüli szivárgónál az ACO ajánlása a DN 100-at jelöli meg legkisebb alkalmazható átmérőként. A választás mégsem pusztán katalógusból történik. A szükséges keresztmetszet a várható vízhozamtól, a lejtéstől és a nyomvonal hosszától függ. Nagyobb feladatnál ezért érdemes talajmechanikai vizsgálatra és méretezésre alapozni a döntést.

Tekercs, súly és szállítás

A dréncsövek tekercsben kerülnek forgalomba. A leggyakoribb kiszerelés az 50 méteres tekercs, a kisebb átmérőknél hosszabb kiszerelés is előfordul, a legnagyobbaknál pedig rövidebb, 25 méteres. Egy tekercs mérete rendszerint nagyobb gond, mint a tömege. A forgalmazói tájékoztatók szerint egy egység gyakran csak 25-30 kg, a külmérete viszont másfél méterig is felmehet. A fuvar ezért többnyire a helyfoglalás, nem a tömeg alapján alakul. Személyautóba egy egész egység sokszor nem fér be, a szorosabb feltekerés pedig nem megoldás, mert a csőszelvény deformálódhat.

Beépítés a ház körül: mélység, lejtés, ágyazat

A szivárgó a ház alapja mellett, a vízszintes falszigetelés síkja alatt fut. A szakmai ajánlások szerint a vezeték legfelső pontja legalább 20 centiméterrel kerüljön a szigetelési sík alá. A nyomvonalnak folyamatos esést kell kapnia. A leggyakrabban idézett érték a 0,5 és 1 százalék közötti lejtés, vagyis méterenként fél-egy centiméter szintkülönbség. Álló vízben a hordalék kiülepszik, és a rendszer néhány év alatt eliszaposodik.

A perforált szakasz nem kerülhet közvetlenül a talajba. Mosott kavicságyba fektetik, a gyakorlati leírások legalább 15 centiméter vastag kavicsréteget javasolnak körülötte. A kavics és a talaj közé geotextília kerül, sok termék pedig eleve szűrőszövettel kasírozva érkezik. Ez a réteg akadályozza meg, hogy a finom szemcsék pár hét alatt eltömjék a réseket.

A föld terhelését sem árt figyelembe venni. A gyártói tájékoztatók szerint a csőszerkezet a rá nehezedő rétegvastagságtól összelapulhat. Nagy takarásnál ezt külön mérlegelni kell.

A szivárgó nem csak csőből áll. Aknák, toldó karmantyú, könyök- és T-idomok, valamint záró elemek is tartoznak hozzá. Az ellenőrzőaknák az irányváltásoknál, az elágazásoknál, illetve a mély- és magaspontokon kapnak helyet, a szakmai ajánlás pedig 50 méterenként mindenképpen javasol egyet. Nélkülük a rendszer később nem tisztítható át.

Hová kerül az összegyűjtött nedvesség?

A szivárgó csak akkor működik, ha van hová vezetni az összegyűlt mennyiséget. Ez lehet szikkasztó, gyűjtőakna vagy csapadékvíz-elvezető rendszer. Ahol elválasztott rendszerű a csatorna, ott a csapadékvíz bevezetését az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 85. paragrafusa tiltja. Az ereszcsatornák vizét sem szokás a szivárgóra kötni, arra külön zárt vezeték való.

Dréncső árak: mi mozgatja a végösszeget?

Konkrét összeg helyett érdemesebb a tényezőket nézni, mert a listaárak folyamatosan változnak. Az árat elsősorban az átmérő befolyásolja, a nagyobb keresztmetszet folyóméterenként lényegesen többe kerül. A geotextíliával kasírozott termékek drágábbak az alapkivitelnél, cserébe nem kell külön szűrőszövetet vásárolni és rátekerni. Külön költségsor a fuvar, hiszen a tekercsek nagy helyet foglalnak. A teljes kiadásban végül gyakran nem is a dréncső a legnagyobb tétel, hanem a mosott kavics és a földmunka.

Gyakori kérdések a dréncsőről

Ugyanaz a dréncső és a szivárgócső? Igen, a két elnevezés ugyanarra a termékkörre vonatkozik, és az angolos írásmóddal is ugyanezt találod meg. A műszaki tartalomban nincs eltérés.

Milyen mélyre kerül a dréncső a ház mellett? Az alapozás közelébe, a fal vízszintes szigetelésének síkja alá. Az ajánlások szerint a vezeték legfelső pontja legalább 20 centiméterrel legyen a szigetelési sík alatt. A pontos szintet a talajviszonyok és az alapozás kialakítása határozzák meg.

Mekkora lejtés kell? A leggyakrabban idézett érték 0,5 és 1 százalék között van, vagyis méterenként fél-egy centiméter. Az esésnek folyamatosan a befogadó felé kell mutatnia.

Kell geotextília a dréncső köré? A szakmai leírások szerint igen. Nélküle a finom talajszemcsék rövid idő alatt eltömik a réseket. Vagy kasírozott kivitelt választasz, vagy külön szűrőszövettel tekered körbe.

Milyen átmérőt válasszak épület mellé? Az ACO ajánlása szerint a legkisebb alkalmazható átmérő DN 100. A kisebb méretek inkább kerti vízelvezetéshez valók. Nagyobb rendszernél a méretezés dönt, nem a becslés.

Milyen kiszerelésben kapható? Jellemzően egész tekercsben. A szokásos hossz egy átlagos ház körbevezetéséhez általában elegendő, a kisebb átmérőknél hosszabb kiszerelés is elérhető.

Hová vezethető el az összegyűjtött mennyiség? Szikkasztóba, gyűjtőaknába vagy csapadékvíz-elvezető rendszerbe. Elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba a csapadékvíz bevezetését jogszabály tiltja.

Megoldja a dréncső a vizes falat? Attól függ, honnan érkezik a nedvesség. Ha kívülről, a talaj felől éri a falat, a szivárgó valóban segíthet. Ha a hiányzó vízszintes szigetelés a gond, akkor más beavatkozás kerül szóba. Szakvélemény nélkül nehéz eldönteni, melyik eset áll fenn.

Mitől függ a dréncső ára? Az átmérőtől, a kiviteltől, a geotextíliás borítástól és a fuvartól. A teljes költségben a kavics és a földmunka is jelentős tétel, ezért érdemes a rendszert egyben árazni.